viszlát

túl sok volt már a közhely szó. az hogy válaszolatlan kérdések után gyötröm magam. hogy a lelkem elszállt egy papírrepülővel oly észrevétlenül. csak pár bomladozó emlékfoszlány vagy. a tekinteted üres és homályos.  a füst árnyéka is jobban magával vonz mint a te jelenléted. becsaptam magam némi múló boldogsággal ami csak a fájdalmat álcázva bújt hozzám .

leállás

kilátástalan minden . van egy saját utunk melyet mi építünk mi betonozzuk és tesszük bele a kanyarokat. mi járjuk és mi alakítgatjuk. s most leálltunk egy darabon. nem tudunk tovább építkezni.