lélekfaló

részleteket tár elénk a múló fájdalom. okokat mutat meg amik mellett, látatlanban elmentünk. de , a gyávaság lehet-e ok? az hogy gyenge vagy , gyengébb azoknál akiknek csalódást okoztál.s rémisztőbbnek tűnik az hogy csalódásként fogtam fel a veszteséged mint hogy egyáltalán elvesztettem ezt a kapcsolatot. valami egészen megkapó bájjal rendelkeztél , képes voltál megállítani egy építkezést ami a szívem körül fojt . képes voltál beleivódni a gondolataimba a puszta mosolyoddal vagy a jelenléteddel .

egyenlet

s már nem emlékszünk . a hangokra vagy a mozdulatokra. a pillanatra amikor összeadtuk az érzéseket és rájöttünk mi is lett a végeredmény. mindig csak az számított amit mondtunk vagy tettünk de nem láttunk bele egymás lelkébe. nem tudtuk valójában mit akar a másik. s ha tudjuk talán nem torkolt volna ilyen elválásba a kapcsolatunk. nem kell reménykedésbe át alakítanom a valódi boldogságot. vagy levonni a tanúságot hogy ne fájjon annyira. 

szakaszok

 innen jöttem  
 Nehéz ott hagyni azt amit eddig elértél. Az oldalt mely változtatott az életeden , és jobbá faragott. Az új év kezdetével lett más az írásom. S most hagyjam ott a több mint 200 bejegyzésem?! Lehet hogy ez nem sok ,de igen is az életem sorsfordító pillanataival és érzéseivel van tele. Talán itt az idő hogy új érzésekről és pillanatokról írjak egy új blogon. Hogy a múltam maradjon s ne keveredjen a jövőmmel. De semmi sincs még eldöntve .