s már nem emlékszünk . a hangokra vagy a mozdulatokra. a pillanatra amikor összeadtuk az érzéseket és rájöttünk mi is lett a végeredmény. mindig csak az számított amit mondtunk vagy tettünk de nem láttunk bele egymás lelkébe. nem tudtuk valójában mit akar a másik. s ha tudjuk talán nem torkolt volna ilyen elválásba a kapcsolatunk. nem kell reménykedésbe át alakítanom a valódi boldogságot. vagy levonni a tanúságot hogy ne fájjon annyira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése