Kitépünk mindent

felrántjuk a bőrünk s kitépjük az érzéseket. kitépünk mindent ami pusztít minket belülről.el torzul előttünk a szeretet. mindenki mást gondol bele ebbe a nyolc betűbe. mindenki más hogy pusztítja magát ezért a nyolc betűért. s aztán mindig ott találjuk magunkat egy üres szobában érzéseink megszabadulásának vágyával. azt hittük majd ő éltet minket hogy majd előbbre jutunk akár egy lépéssel . vakok voltunk , s most maradványok lettünk
.