2012. december 30., vasárnap
Jég
akkor még frissen tört össze a jég. de mostanra elolvadt mind , talán egy álmodozások által emlékezésre fenntartott örök darab maradt meg mely belém karcolja néha a mondanivalót . hogy csak én láttam bele a külsőségeken kívül mutatni akaró emberbe. hogy én csak azt láttam benne ezért volt minden kilátástalan .hogy néha én alakítottam a képzeletemmel a személyiségét s egy olyan embernek kívántam adni a szívem aki az érzéseim szülötte kinyilvánulás volt. annyira akartam emlékezni , hogy kialakítottam a lelkét . ami ennél hamisabb nem is lehetett volna.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése