2013. január 5., szombat

képzelj bele

felégetem magam mögött .. aztán újra szemben találom vele magam . mindig ott van a hangja nekem hogy kicsit kitöltse az űrt amit okozott. hogy válaszoljon a kérdésekre amik  fel sem lettek téve. vagy kimondja helyettem amit nem tudok. pótolja a szeretett ami után sóvárgok. kicsit megtanít aztán mindent elfelejtek.felhőkön táncolunk meg hidegben sétálunk . kólás dobozt gyűjtünk nem tervezzünk . levesszük a fűtést  gyufát gyújtunk s még sem látjuk a lángját.
Tumblr_mdqvmbcnwh1rhmxy6o1_500_large

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése