2014. április 28., hétfő

csodákra várva

"nekem senkim de senkim sincsen"
semmit sem csinálok már , persze van háttere a dolgoknak de hát milyen könnyű is mindig arra fogni .gyűlölöm magam emiatt hogy az utolsó dolgot is eltaszítom magamtól amit szeretek és még a bűntudat sem elég ahhoz hogy bármit véghez vigyek . nem akarom hogy igazuk legyen , hogy én nem bírom ki ezt az egészet , hogy nekem nehéz . nem , tényleg nem erről van szó. egyszerűen képtelen vagyok figyelni bármire , az életre, olyan könnyen elmegy minden mellettem . s majd a végén azon kapom magam hogy ez a szó mindenkire változik. lehetnék más. lehetnék . de nem megy mert azt se tudom milyen vagyok most. saját magam kísértem a gondolataimmal .
Untitled

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése